A g�zai Nagy Piramis

Ez az �ri�si egyiptomi piramis a legr�gibb az �kor h�t csod�ja k�z�tt, egyben az egyetlen amely fennmaradt napjainkig. �p�t�sekor ez a piramis volt a vil�g legmagasabb �p�tm�nye, �s ezt a rekordot k�r�lbel�l 4000 �ven �t tartotta.

A nagy piramist az egyiptomi Khufu (egyes forr�sok szerint Hufu) f�r� s�rj�nak k�sz�tett�k, akit a g�r�g�k Kheopsznak neveztek. A piramis az egyiptol�gusok szerint i. e. 2560 k�r�l �p�lt, �s a munk�latok k�r�lbel�l h�sz �v alatt fejez�dtek be. K�s�bb k�t m�sik nagy piramist is emeltek G�z�ban, Khufu fia �s unok�ja sz�m�ra, �s egy kisebbet az uralkod� feles�geinek. B�r a piramis eredetileg a f�ra� s�reml�k�nek k�sz�lt, r�g�szeti leletek (a s�rkamra d�sztelens�ge, a f�lk�sz szarkof�g) arra utalnak, hogy Kheopsz soha nem nyugodott a neki sz�nt s�rboltban.

A piramis oldalai az �gt�jakhoz igazodnak, att�l val� �tlagos elt�r�s�k mind�ssze 3 fokperc �s 6 fokm�sodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad r�sze). Az alap 2,1 cm-es hibahat�ron bel�l t�k�letesen v�zszintes. Az oldalak d�l�ssz�ge 51 fok 50 fokperc 40 fokm�sodperc. A piramis oldalainak hossza: �szaki oldal: 230,26 m, d�li oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m, alapter�lete nagyobb, mint kilenc futballp�ly��. Az �jabb m�r�sek szerint az oldalak egym�st�l val� elt�r�se enn�l is kisebb, mind�ssze 4 cm.

Mivel �r�sos feljegyz�s nem maradt a piramis �p�t�s�r�l, ez�rt t�bb elm�let sz�letett a piramis t�jol�s�nak m�dszer�r�l.

A csillag�szati m�dszer szerint a pontos �szaki ir�ny kijel�l�s�hez el�sz�r egy k�r alak�, nem t�l nagy �s nem t�l magas falat h�ztak fel, amiben egy csillag�sz tart�zkodott. �jszaka egy tetsz�leges csillag felkel�s�t �s lenyugv�s�t megfigyelve a csillag�sz megjel�lte a fal tetej�n ezek pontos hely�t, majd a k�r k�z�ppontj�t �sszek�t�tte a k�t megjel�lt ponttal. A k�t pont t�vols�g�t megfelezve megkapta a pontos �szaki ir�nyt.

A m�dszerhez „csup�n” t�k�letesen v�zszintes fal, k�r �s f�gg�leges sz�ks�ges, �s term�szetesen �les szem mindezek kijel�l�s�hez. Elk�pzelhet�, hogy a pontoss�g �rdek�ben a m�r�st egym�s ut�n t�bbsz�r megism�telt�k.

A piramis m�szk�t�mb�kb�l �p�lt (t�bb mint k�tmilli�, egyenk�nt 2,5 tonn�s vagy m�g nehezebb k�t�mbb�l), s�lya hozz�vet�legesen el�ri a 6 000 000 tonn�t, ez�rt az �p�t�k fontosnak tartott�k, hogy kem�ny sziklatalajt v�lasszanak alapzatul, amely k�pes megtartani ezt a hatalmas terhet.

Az �p�t�s folyamat�r�l az �kori g�r�g t�rt�net�r� H�rodotosz i. e. 5. sz�zadb�l ad le�r�st. Szerinte a piramis elk�sz�t�s�n 20 000 munk�s dolgozott 20 �ven kereszt�l. A munk�sok r�mp�k, emel�k, g�rg�k seg�ts�g�vel emelt�k hely�kre ezeket a t�b�ket, majd habarcs n�lk�l illesztett�k �ssze �ket. Amikor a f��p�tm�ny elk�sz�lt, egy hatalmas l�pcs�sorhoz hasonl�tott. A l�pcs�ket ezut�n feh�r m�szk� t�mb�kkel t�lt�tt�k ki, amelyeket �gy faragtak, hogy sima, f�nyes fel�letet k�pezzenek. A Nagy Piramis el�rte a 147 m�teres magass�got, most azonban hi�nyzik a cs�csa. A hatalmas piramis belsej�ben egy szerte�gaz� folyos�rendszer h�z�dik.

Az �p�tm�ny k�zep�n megb�v�, kelet-nyugati ir�nyban 10,50 m�ter hossz�, �szak-d�li ir�nyban 5,2 m�ter sz�les �s 5,80 m�ter magas termet, a Kir�ly Kamr�j�t egy 47 m�ter hossz� folyos�n, a Nagy Gal�ri�n kereszt�l lehet el�rni. A termet dr�ga m�rv�nybor�t�s fedi, �m a k�vek fel�let�t nem d�sz�tik farag�sok. A Kir�ly Kamr�j�nak k�zep�n egy hatalmas, nyitott m�rv�ny szarkof�g �ll, ez az uralkod� s�rhelye.

A szarkof�g mintegy 5 cm-el sz�lesebb, mint az ide vezet� folyos�, ez�rt azt m�r a kamra �p�t�sekor el kellett helyezni�k.

A szarkof�g a piramis k�zponti tengely�n fekszik.