A halikarnasszoszi Mauzóleum
2008.03.20. 17:09
A halikarnasszoszi Mauzóleum

Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 – 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt, amely a mai Törökország egyik turistaparadicsoma és Bodrum a neve.
Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett.
A helytartó a testvérét, Artemisziát vette feleségül. Hatalma egyre nőtt, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára. Azonban nem egyszerű sírra gondolt, hanem pompás emlékműre vágyott, hogy halála után hosszú ideig emlékeztesse a világot gazdagságára és hatalmára.
Mauzolosz még a síremlék elkészülte előtt meghalt, így özvegye Artemiszia irányította a munkát, de az építkezés közben maga is meghalt, s így az épület mindkettejük síremléke lett. A mű Kr. e. 350 táján készült el, és mauzóleumnak nevezték el a király után, ezt a szót mindmáig használják a nagyméretű, ünnepélyes síremlékek megjelölésére.
A királyi pár hamvait aranyurnában az épület alapzatánál, a sírkamrában helyezték el, melyet kőoroszlánok őriztek. A kőoroszlánok egyike ma is megtaláható a British Múzeumban. Az erős kőtalapzat felett egy görög templomra hasnolító építmény emelkedett, amelyet 36 ión oszlop és szobrok vettek körül. Az épület tetején lépcsőzetes piramist emeltek, és a csúcsán - 43 méterrel a föld felszíne felett – egy márvány négyesfogat lovaskocsi-szobor állt, rajta valószínüleg a király és a királyné szobrával.

Nyolcszáz évvel később egy földrengés teljesen remba döntötte a Mauzóleumot. 1489-ben a keresztény Szent János-lovagrend tagjai felhasználták köveit, és azokból a közelben egy várat emeltek. A lovagok ráakadtak Mauzolosz és Artemiszia sírkamrájára is. Amikor azonban éjszakára őrizetlenül hagyták a sírkamrát, a sírrablók kifosztották, elvitték az aranyat és a többi értékes tárgyat.
A lerombolt mauzóleum újabb kori ásatásai során előkerültek egy amazonharcot ábrázoló fríz töredékei, továbbá egy kentaurharcot és egy kocsiversenyt megjelenítő fríz néhány töredéke. Kiásták az építmény alapzatának egy részét és azokat a szobrokat és faragásokat, amelyek nem törtek össze vagy amelyeket nem loptak el. Ezek között voltak hatalmas szobrok is, amelyek a régészek szerint a királyt és a királynét ábrázolják. Ezeket elszállították a londoni British Museumba, ahol ma is láthatók.
(forrás: Reg Cox és Neil Moriss: Az világ 7 csodája, Wikipédia)
|