A babiloni f�gg�kertek

Az �kori Babilon v�ros�nak legf�bb nevezetess�gei a f�gg�kertek voltak. A r�g�szek r�bukkantak olyan romokra, amelyek tal�n e kertekhez tartoztak, de erre nincs bizony�t�k. Mi csak az�rt tudunk e kertek l�tez�s�r�l, mert a kort�rsak l�tt�k �s �r�sukban meg�r�k�tett�k sz�ps�g�t.

G�r�k �s r�mai szerz�k tan�s�ga szerint Babilon kir�lya, II. Nabukodonozor parancs�ra k�sz�ltek a f�gg�kertek Kr.e. 600 k�r�l. Az egyik t�rt�net szerint a kir�ly honv�gyt�l gy�t�rt fiatal feles�ge, Amytisz sz�m�ra �p�ttette a f�gg�kerteket, hogy azok eml�keztess�k Perzsia hegyei k�z�tt elter�l� sz�l�f�ldj�re.

A neve egy pontatlan g�r�g ford�t�sb�l, a kremastos hib�s meghat�roz�sa miatt kapta mai nev�t, de az is lehet, hogy a latin pensilis sz� okozta ezt, mert a latin sz� nem teljesen f�gg�st, hanem ink�bb t�lny�l�st jelent, ami a terasz vagy balkon egy r�sz�re jellemz� is.

A g�r�g geogr�fus, Sztrab�n, aki le�rta a f�gg�kertet a Kr. e I. sz�zadban, ezt �rta: “Boltozatos teraszokb�l �ll egym�s fel� emelkedve, �s a pill�rek kocka-alakban pihen. Ezeket a lyukakat felt�lt�tt�k f�lddel, �gy a f�k k�pesek voltak a lehet� legmagasabbra megn�ni. A pill�rek, boltozatok �s a teraszok �getett t�gl�b�l �s aszfaltb�l k�sz�ltek.”

A f�gg�kerteket val�sz�n�leg a foly� k�zel�ben, Babilon v�rosfalain�l alak�tott�k ki. Teraszokb�l �lltak, �s a legfels� terasz ak�r 40 m�ter magass�gban is lehetett a f�ldfelsz�n felett. Nabukodonozor minden elk�pzelhet� f�val �s n�v�nnyel be�ltettette a teraszokat. A n�v�nyeket �kr�s szekerek �s usz�lyok sz�ll�tott�k a birodalom minden r�sz�b�l Babilonba. A kertekben val�sz�n�leg megtal�lhat� volt a f�ge, a mandula, a di�, a gr�n�talma, a bodorr�zsa, a v�zililiom �s a t�mj�nfa is.
A kertek sz�ps�g�t bizony�ra egy kit�n� �nt�z�rendszer biztos�totta, amely a vizet az Eufr�teszb�l nyerte. A legfels� teraszra tapos�malom �s v�d�rsor seg�ts�g�vel juttatt�k el a vizet a rabszolg�k. Onnan azut�n a v�z patakokban �s v�zes�sekben folyt al�, �s nedvesen tartotta a kertek alj�t.