A halikarnasszoszi Mauz�leum

Mausz�losz K�ria uralkod�ja volt, K�ria pedig i. e. 377 – 353-ig a Perzsa Birodalom r�sz�t k�pezte. A tartom�ny f�v�rosa Halikarnasszosz volt, amely a mai T�r�korsz�g egyik turistaparadicsoma �s Bodrum a neve.
Mausz�losz apj�t k�vette a tr�non, mint a perzsa kir�ly tartom�nyi korm�nyz�ja, de uralkod�sa megkezd�se ut�n hamarosan f�ggetlen kir�ly lett.


A helytart� a testv�r�t, Artemiszi�t vette feles�g�l. Hatalma egyre n�tt, �s elhat�rozta, hogy s�reml�ket k�sz�ttet maga �s feles�ge sz�m�ra. Azonban nem egyszer� s�rra gondolt, hanem pomp�s eml�km�re v�gyott, hogy hal�la ut�n hossz� ideig eml�keztesse a vil�got gazdags�g�ra �s hatalm�ra.

Mauzolosz m�g a s�reml�k elk�sz�lte el�tt meghalt, �gy �zvegye Artemiszia ir�ny�totta a munk�t, de az �p�tkez�s k�zben maga is meghalt, s �gy az �p�let mindkettej�k s�reml�ke lett. A m� Kr. e. 350 t�j�n k�sz�lt el, �s mauz�leumnak nevezt�k el a kir�ly ut�n, ezt a sz�t mindm�ig haszn�lj�k a nagym�ret�, �nnep�lyes s�reml�kek megjel�l�s�re.


A kir�lyi p�r hamvait aranyurn�ban az �p�let alapzat�n�l, a s�rkamr�ban helyezt�k el,  melyet k�oroszl�nok �riztek. A k�oroszl�nok egyike ma is megtal�hat� a British M�zeumban. Az er�s k�talapzat felett egy g�r�g templomra hasnol�t� �p�tm�ny emelkedett, amelyet 36 i�n oszlop �s szobrok vettek k�r�l. Az �p�let tetej�n l�pcs�zetes piramist emeltek, �s a cs�cs�n - 43 m�terrel a f�ld felsz�ne felett – egy m�rv�ny n�gyesfogat lovaskocsi-szobor �llt, rajta val�sz�n�leg a kir�ly �s a kir�lyn� szobr�val.

Nyolcsz�z �vvel k�s�bb egy f�ldreng�s teljesen remba d�nt�tte a Mauz�leumot. 1489-ben a kereszt�ny Szent J�nos-lovagrend tagjai felhaszn�lt�k k�veit, �s azokb�l a k�zelben egy v�rat emeltek. A lovagok r�akadtak Mauzolosz �s Artemiszia s�rkamr�j�ra is. Amikor azonban �jszak�ra �rizetlen�l hagyt�k a s�rkamr�t, a s�rrabl�k kifosztott�k, elvitt�k az aranyat �s a t�bbi �rt�kes t�rgyat.


A lerombolt mauz�leum �jabb kori �sat�sai sor�n el�ker�ltek egy amazonharcot �br�zol� fr�z t�red�kei, tov�bb� egy kentaurharcot �s egy kocsiversenyt megjelen�t� fr�z n�h�ny t�red�ke. Ki�st�k az �p�tm�ny alapzat�nak egy r�sz�t �s azokat a szobrokat �s farag�sokat, amelyek nem t�rtek �ssze vagy amelyeket nem loptak el. Ezek k�z�tt voltak hatalmas szobrok is, amelyek a r�g�szek szerint a kir�lyt �s a kir�lyn�t �br�zolj�k. Ezeket elsz�ll�tott�k a londoni British Museumba, ahol ma is l�that�k.