Bevezetés

Több mint 2000 évvel ezelőtt az írók hozzáfogtak azoknak a csodálatos épületeknek és létesítményeknek az összeírásához, amelyeket láttak vagy amelyekről hallottak. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény, amelyek mind egy viszonylagos kis területen feküdtek, a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ezt a vidéket nagyon jól ismerték az ókor görög írói, akik közül csak kevesen jutottak el távolabbi területekre. Lehet, hogy a felsorolás egyfajta útikalauz volt az utazók számára. A csodák felsorolása


- A gízai Nagy Piramis
- A babiloni függőkertek
- Az epheszoszi Artemisz-templom
- Zeusz szobra Olümpiában
- A halikarnasszoszi Mauzóleum
- A rhodoszi Kolosszus
- Az alexandriai világítótorony


fennmaradt napjainkig, de a létesítményekből már csak a Nagy-piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk vagy az idő vasfoga.

Az ókor hét csodája

(hepta theamata tesz oikumenész,
a lakott világ hét látványossága)

az egyiptomi piramisok
Szemiramisz babiloni függőkertjei
Artemisz temploma Epheszoszban
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
Mauszolosz halikarnasszoszi mauzóleuma
a rodoszi kolosszus
a világítótorony Pharosz szigetén

Ló és harci szekér robogott falain Babülonnak,
éliszi tájon állt Phídiász műve: Zeusz.
Függőkertek amott s dőlt kolosszusa Éeliosznak,
fáraók gúlái s Mauszólosz sírja meg itt.
Mindezt enszemeim látták s én egyre, egyre csodáltam,
mígnem elém tárult Artemisz temploma is,
felhőkbe mártva fejét. Kérdeztem én hangosan akkor:
olümpi oromról látja-é mindezt a Nap?
                                               Antipatrosz, i. e. 2. század

(forrás: wikipédia, Reg Cox és Neil Morris: A világ 7 csodája)