Az epheszoszi Artemisz-templom

L�di�nak utols� kir�lya Kr�zus volt, �s akinek k�zismert volt m�rhetetlen gazdags�ga, �s Kr. e. 560-ban pomp�s templomot emeltetett Epheszoszban. A v�ros akkor m�r 1000 �ve �llt. A legenda szerint alap�t�i amazonok (n�i harcosok) voltak.

Kr�zus elhat�rozta, hogy a holdistenn� tisztelet�re, aki az �llatok �s a fiatal l�nyok v�delmez�je volt, templomot �p�ttet. Ezt az istenn�t a g�r�g�k Artemisznak, a r�maiak Dian�nak nevezt�k.


M�szk�b�l �s m�rv�nyb�l k�sz�lt a templom, a k�veket a munk�sok a k�rnyez� dombokb�l fejtett�k ki. A templomot 120 �vig �p�tett�k. Az �p�let 51 m�ter sz�les �s 105 m�ter hossz�s�g� volt. 127, egyenk�nt 18 m�ter magas m�rv�nyoszlopok tartott�k a tet�szerkezetet. A tet�zet c�drusf�b�l, a szent�ly magas, arannyal �s dr�ga fest�kekkel d�san feld�sz�tett, csiszolt sz�rnyas ajtajait ciprusf�b�l k�sz�tett�k. A szent�ly belsej�ben helyezkedett el az istenn� k�zel k�t m�teres f�b�l faragott szobra. Artemisz k�pm�s�t arannyal �s ez�sttel bor�tott�k be.

A templom alapoz�s�ra k�l�n�s gondot ford�tottak, ugyanis ezen a vid�ken igen gyakoriak voltak a f�ldreng�sek. �ppen ez�rt a szent helyet eleve egy l�gy talaj� vid�ken �p�tett�k fel. Azt gondolt�k ugyanis, hogy a puha f�ld m�g a leghevesebb f�ldmozg�sok rombol� erej�t is enyh�ti.

A templom fel�p�l�se ut�n igazi turisztikai attrakci�v� v�lt: sz�mos kir�ly, keresked�, zar�ndok l�togatta meg �s hozott k�l�nf�le aj�nd�kokat a templomnak.

Phil�n a k�vetkez�ket mondta a templomr�l: „L�ttam Babilon falait �s a Szemiramisz F�gg�kertjeit, az olimpiai Zeusz szobr�t, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat �s a Mauz�leumot. De amikor megl�ttam Epheszusz templom�t, ahogyan kiemelkedik a felh�kb�l a t�bbi csoda �rny�kba borult mellette.”

Kr. e. 356. j�lius 21-�n a templom egyetlen �jszaka alatt porig �gett. A t�zet egy H�rosztratosz nev� ember sz�nd�kosan gy�jtotta, mert egyszer�en �gy akart h�rn�vre szert tenni, �s aki a t�zben lelte hal�l�t.

A monda szerint a templom �ppen azon a napon pusztult el, melynek �jszak�j�n megsz�letett Nagy S�ndor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy val�sz�n�leg az�rt �gett le a templom, mert Artemisz t�ls�gosan el volt foglalva az �j hadvez�r sz�let�s�vel �s nem figyelt a templom�ra.

Kr. e. 334-ben Nagy S�ndor felaj�nlotta az epheszosziaknak, hogy �jj��p�tteti a templomot saj�t k�lts�g�n, ha a nev�t felt�ntetik a templom egyik fal�n. Az eheszosziak visszautas�tott�k Nagy S�ndor arany�t �s saj�t k�lts�g�kb�l �p�tett�k fel az �j templomot.

Epheszosz v�rosa elhat�rozta, hogy �jj��p�ti Artemisz templom�t, m�g szebbre �s nagyobbra, mint amilyen a le�gett volt. Nagy S�ndor h�res �p�t�mestere, Deinokrat�sz tervezte �s �p�tette az �j templomot a 356-ban le�gett templom hely�be, melyet k�s�bb a h�t vil�gcsoda k�z� sz�m�tottak.

Mindenfel�l sz�ll�tott�k az �p�tkez�sekhez az aranyat, az ez�st�t, a dr�ga holmikat. A romok eltakar�t�sa ut�n kisim�tott�k a ter�letet, �s a t�rmel�khalmokb�l alak�tott�k ki az �j alapzatot. Az �j alapzatot, massz�v m�rv�nyt�mb�kkel vett�k k�rbe, �gy az �p�let alapter�lete 65�125 m�terre n�vekedett. A templom t�bbi r�sz�t megpr�b�lt�k az eredeti mint�j�ra �jj��p�teni.

Kr. e. 133-ban Epheszosz v�rosa a R�mai Birodalom fennhat�s�ga al� ker�lt. A r�maiak azonban nem rombolt�k le a szent�lyt, mert Artemisz istenn�t Diana istenn�vel azonos�tott�k.

A templom hanyatl�sa �s pusztul�sa Kr. u. 262-ik esztend�ben az erre vonul� g�t hord�k megjelen�s�vel kezd�d�tt. A g�tok kifosztott�k, �s r�szben lerombolt�k a pomp�s �p�letet, majd �rvizek tettek benne k�rt.

Ma a templomb�l m�r csak az alapok n�h�ny k�t�mbje maradt meg, �s egyetlen oszlopot �ll�tottak helyre.