Zeusz szobra Ol�mpi�ban

Zeusz a g�r�g mitol�gia f�istene. Az �kori g�r�g�k Zeuszt, az istenek kir�ly�t im�dt�k, �s tisztelet�re rendszeresen szerveztek �nneps�geket, amelyek sor�n atl�tikai versenyeket is tartottak. Az els� olimpiai j�t�kokra (ahogyan ezeket a rendezv�nyeket h�vt�k) val�sz�n�leg Kr. E. 776-ban ker�lt sor. T�bb mint 1100 esztend�n �t n�gy�vente tartott�k ezeket a j�t�kokat. Olyan nagy fontoss�got tulajdon�tottak a g�r�g�k az olimpiai j�t�koknak, hogy erre az id�re minden h�bor�s�got felf�ggesztettek, hogy versenyz�k �s n�z�k zavartalanul r�szt vehessenek azokon.

Ol�mpia, a v�ros a mai G�r�gorsz�g nyugati r�sz�n, Ath�nt�l kb. 150 km-re nyugatra tal�lhat�. Kr. e. az V. sz�zadban Ol�mpia polg�rai elhat�rozt�k, hogy templomot emelnek Zeusznak. �ri�si k�t�mb�kb�l  nagyszer� �p��tm�nyt emeltek, amelyet vaskos oszlopok �veztek. Az �p�letet befejezt�k, de abban n�h�ny �vig nem volt Zeusz-szobor. A polg�rok elhat�rozt�k, hogy sz�ks�g van egy szoborra. Ath�nban tal�ltak egy h�res szobr�szt, �s �t b�zt�k meg a feladattal.

Pheidiasz, a szobr�sz k�sz�tette el a remekm� v�gleges v�ltozat�t k�r�lbel�l Kr. e. 435-ben. Ol�mpi�ban Pheidiasz �s munk�sai el�sz�r egy fav�zat k�sz�tettek, amely a Zeusz-szobor „csontv�za” volt. Ezt azut�n elef�ntcsont lemezekkel bor�tott�k ott, ahol az isten b�r�t, test�t �br�zolt�k, �s aranylapokb�l alak�tott�k ki ruh�zat�t. A munk�sok �gy elt�ntett�k az illeszt�seket, hogy az elk�sz�lt szobor t�m�rnek l�tszott. A Zeusz-alak �benf�val �s dr�gak�vekkel kirakott tr�nuson �lt. A k�sz szobor 13 m�ter magas volt, �s a feje csaknem a templom mennyezet�t �rintette. Azt a benyom�st keltette, hogy ha zeusz fel�llna, felemeln� a tet�t. “�gy fest, mintha Zeusz fel akarna �llni” �rta Sztrab�n a Kr. e. 1. sz�zad elej�n, “Szeretn� uralni a templomot.” Jobb kez�ben egy pici szobrot lelhet�nk fel, ami Nik�t, a gy�zelmi figur�t �br�zolta, bal kez�ben jogar�t tartotta ami tetej�n egy sas �lt. A falak ment�n �lv�nyokat �p�tettek a l�togat�k sz�m�ra, hogy felm�szva megl�thass�k az isten arc�t. Amikor Kr. e. 435 t�j�n elk�sz�lt a szobor, a vil�g egyik legnagyobb csod�j�nak sz�m�tott, s az is maradt 800 �ven �t.

Kr. u. 40 t�j�n Caligula r�mai cs�sz�r elhat�rozta, hogy R�m�ba viteti a szobrot, de a legenda szerint terve cs�fos kudarccal v�gz�d�tt, amikor is a szobor olyan mennyd�rg� kacag�st hallatott, hogy a munk�sai szertefutottak. Ezut�n Kr. u. 391-ben a kereszt�nys�g tered�s�vel I. Theodosius cs�sz�r betiltotta a versenyeket, mert azokat pog�ny szok�soknak min�s�tette, emellett bez�ratta Zeusz templom�t. N�h�ny �vvel k�s�bb Zeusz-szobr�t haj�n Konstantin�plyba vitt�k. Kr. u. 462-bben t�zv�sz puszt�totta el azt a palot�t, amelyben a� szobrot elhelyezt�k, �s semmi sem maradt a h�res alkot�sb�l. A hatodik sz�zadban Ol�mpi�t �s k�rny�k�t f�ldreng�s r�zta meg. A f�ldcsuszaml�s �s az �rv�z elpuszt�totta a templomot �s a stadiont, a romokat bebor�totta a s�r. A v�ros r�g�szeti felt�r�sa lehet�v� tette, hogy ma a l�togat�k megtekinthetik a templom romjait, �s l�thatj�k a helyet, ahol egykor Zeusz csod�latos szobra �llott.