A rhodoszi Kolosszus

A Kolosszus H�liosz isten �ri�si m�ret� szobra volt, amely Rhodosz sziget�nek kik�t�j�ben �llt, a mai T�r�korsz�g partjai k�zel�ben, az �gei-tengeren.
 
A Kr. e. negyedik sz�zad v�g�n Rhodosz n�pe egy gy�zelmet szeretett volna meg�nnepelni. Lakosai sikerrel v�dt�k meg sziget�ket g�r�g katon�k egy �vig tart� ostrom�val szemben. Amikor a g�r�g�k bel�t�k, hogy nincs rem�ny�k a gy�zelemre, m�g katonai felszerel�s�k egy r�sz�t is h�trahagyt�k. A n�p �gy hat�rozott, hogy eladja ezeket a felszerel�seket, s az �r�b�l szobrot emeltet a napistennek, H�liosznak, s �gy mond k�sz�netet az �ltala ny�jtott v�delem�rt.
A szobor �p�t�sekor az�rt esett H�liosz istenre a v�laszt�s, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miut�n apja, Zeusz f�isten felosztotta a vil�got gyermekei k�z�tt, kimaradt a feloszt�sb�l. K�rp�tl�sul azt k�rte az apj�t�l, hogy adja neki Rodosz sziget�t, amelynek neve r�zs�t jelent. �gy a rodoszi n�p H�lioszhoz im�dkozott.

Nem tudjuk, hogyan is festett pontosan a szobor, s�t azt sem tudjuk bizonyosan, hogy hol �llott. Annyit tudunk, hogy bronzb�l k�sz�lt �s kb. 33 m�ter magas volt. Egy Khar�sz nev� �p�t�sz tervezte, �s elk�sz�t�se 12 �vig tartott.
A k�ls� bronzbor�t�s egy vasv�zra er�s�tett�k. A bel�l �res szobor �sszeszerel�s�t a talajt�l kezdt�k, �s �p�t�s k�zben k�vekkel t�lt�tt�k meg, hogy szil�rdan �lljon. Kr. e. 280 t�j�n fejez�d�tt be az �p�t�se. �vsz�zadokon �t az emberek �gy hitt�k, hogy a Kolosszus a rhodoszi kik�t� bej�rata felett tornyosul. Ez azonban nem volt lehets�ges. A kik�t� bej�rata kb. 400 m�ter sz�les volt, �s a szobor, b�r �ri�si volt, akkora m�gsem lehetett. Egyes �r�sokb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a Kolosszus a v�ros sz�v�ben �llott, �s onnan tekintett le a tengerre �s a kik�t�re.

Kr. e. 226 t�j�n er�s f�ldreng�s r�zta meg Rhodoszt, a szobor egyik l�ba t�rdben elt�r�tt, �s ennek a k�vetkezt�ben maga a szobor �sszed�lt. A rhodosziakat egy or�kulum (egy j�slat) �va intette att�l, hogy �jj��p�ts�k a szobrot, �gy azut�n �gy hagyt�k, ahogyan led�lt. Csaknem 900 esztendeig hevert �gy a szobor, �s sokan csak az�rt l�togattak el a szigetre, hogy egy pillant�st vethessenek a led�lt napistenre.
Kr. u. 653-ban egy sz�r uralkod� elfoglalta Rhodosz sziget�t, �s leszedette a szobrot bor�t� bronzlemezeket. A monda szerint a bronzot 900 tev�n sz�ll�ttatta el haza Sz�ri�ba.